ES | HU

A szabadság igézetében

A történelem iránt érdeklődő diákok Latin-Amerikából mérték össze tudásukat

Népszabadság o Szamosközi Péter o 2007. június 14.

Latin-Amerika kalandos történelme a fiatalok fantáziáját is megragadja. Azok a diákok, akik a minap Budapesten mérték össze tudásukat, a részletekig beleásták magukat kedvenc témájukba

Kik voltak Benito Juarez magyar családtagjai? Simon Bolivar beszélhetett-e telefonon az ecuadori Sucre marsallal? Ihattak-e a latin-amerikai függetlenségért harcoló idegen légiósok répacukorral ízesített kávét? Ki a legismertebb magyar Argentínában? - Néhány kérdés, amelyekre 12-18 éves diákoknak kellett válaszolniuk az Eszmélet folyóirat, az ELTE Bölcsészettudományi Kara és a Sanoki Gergely Történészegylet közös rendezésű és a honvédelmi tárca által támogatott történelmi vetélkedőn. (A megoldás a keretben olvasható.)

A szabadság igézetében - Simon Bolivar és Benito Juarez szerepe a latin-amerikai függetlenségért című versenyre magyarországi és határon túli általános és középiskolák 4-4 tagú csapatai nevezhettek, és közülük a legjobbak kerültek a budapesti döntőbe, amelyen több latin-amerikai ország vezető diplomatája is részt vett.

Blas Nabel Pérez Camejo, a kubai nagykövetség ideiglenes ügyvivője szerint rendkívül fontos, hogy a fiatalok tájékozottak legyenek e kiemelkedő államférfiak szerepéről, munkásságáról. Ezek a diákok ugyanis nemcsak a mai verseny főszereplői, hanem a társadalmi gondolkodás alakítói is.

Denis Reynaud-Pulido, Mexikó kulturális attaséja kifejezetten örült a versenynek, mert bár Mexikóban olvassák József Attila és Ady Endre verseit, hallgatják Liszt Ferenc zenéjét, hazája kulturális ismertsége Magyarországon nem ilyen kedvező. A verseny révén azonban a diákoknak lehetőségük volt elmélyedni a latin-amerikai történelemben, kultúrában.

A verseny legfiatalabbjai a felvidéki Révkomáromból jött csapat tagjai, egy matematika tagozatos általános iskola végzősei voltak. Bár alapvetően a reál tantárgyakhoz vonzódnak, mégis nagyon megtetszett nekik, hogy más területen is megmérettethetik magukat.

- Érthetetlennek tűnik, de Latin-Amerikáról se csehül, se szlovákul nem tudtunk szakirodalomhoz jutni. A budapesti Széchényi Könyvtárból viszont volt lehetőség postán fénymásolatot kérni a szükséges anyagokról, hogy készülni tudjunk a versenyre - mondja az ezüstérmet szerzett csapat kapitánya.

Az élen végzett csapatok: 1. Bálint Márton Általános és Középiskola csapata (Törökbálint), 2. Mocsáry Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola (Révkomárom), 3. Móra Ferenc Általános Iskola (Budapest-Csepel), 4. Tamási Áron Líceum (Székelyudvarhely, Erdély), 5. Szabadhegyi Oktatási Központ (Győr).

Mit őriz meg a kollektív európai emlékezet?

Egy, a pisai egyetemen működő kutatási program keretében azokat az eseményeket akarják összegyűjteni és feldolgozni, amelyek beletartoznak a közös európai történelembe, ám félő, hogy mégis feledésbe merülnek. Erre a sorsra juthat azoknak a népeknek a történelme, amelyek más néppel élnek közös államban, vagy egy sor olyan jelentős esemény, amelynek emlékét legfeljebb csak az érintett nép őrzi. Ilyen például az 1846-49-es nagy ír éhínség, amikor a 8,5 milliós Írországban több mint egymillióan haltak meg. Kétmillióan emigráltak. A reneszánszkori köztársaságok története az európai országok szinte egyetlen tankönyvében sem szerepel. - A tananyagban kevés az egyezőség. Azt tapasztaljuk, hogy az egyes országok által fontosnak tartott eseményeket másutt meg sem említik - mondta Ann Katherine Isaacs, a Pisai Egyetem professzora, a program vezetője. A programban 80 európai egyetem vesz részt, és ötmillió euróval gazdálkodhatnak. A részletek a ClioHnet és a ClioHres.net oldalain megtalálhatók.
A ClioHneten már egy tucatnyi, míg a ClioHresen közel húsz történelemtankönyvet is kiadtak már.

A helyes megoldások:

Benito Juarez felesége, Kossuth Lajos 1948-as hadbírójának, Remellay Gusztáv leánya volt.

Nem beszélhettek, mert 60 évvel később találták fel a telefont

Igen, ihattak, mert először Franciaországban, 1802-ben állítottak elő cukrot répából.

Czecz János egykori 1848-as flottatiszt, tábornok, akinek először sikerült modern argentin hadsereget szerveznie, így szinte minden argentin településen van róla utca elnevezve.